A Talea Viridis – Ipolydamásd
Gyermekeiért és Ifjúságáért Közhasznú Egyesület Alapszabálya
Az Egyesület a Közgyűlés felhatalmazása alapján a jelen alapszabályt,
módosításokkal egységes szerkezetben elfogadja, amely szerkezeti felépítésében
a korábbi alapszabályhoz képest, a jelentős módosításokra, valamint a 2013. évi
V. törvény vonatkozó rendelkezéseire is tekintettel eltérő, azzal, hogy az
Egyesület tartós célja nem változott és sérelmet nem szenved.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- §
Az
Egyesület neve: Talea Viridis – Ipolydamásd Gyermekeiért és Ifjúságáért Közhasznú
Egyesület
Rövidített név: Talea Egyesület
Székhelye: 2631
Ipolydamásd, Fő u. 63.
Működése kiterjed az ország egész területére.
Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek
adományaiból fedezi.
Az Egyesület a tagok közös,
tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására
létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az Egyesület
jogképes, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat.
- §
Az Egyesület célja:
Az egyesület célja működése során a helyi és a település
vonzáskörzetében lévő más települések gyermekei és ifjúsága kohéziójának
megteremtése, a gyermekek egészséges életre (egészséges táplálkozásra,
közösségi és egyéni sportra, tudatos vásárlásra) nevelése, a drog- alkohol- és
dohányzás prevenció, a gyermekek környezeti nevelése, az épített és természetes
környezet védelmére, természetszeretetre, és a természetes környezet alkotóinak
szeretetére, tiszteletben tartására nevelése a reparáció és a megelőzés
eszközével.
Az egyesület továbbá sport és egyéb szabadidős tevékenységeket, és
társadalmi összefogáson alapuló helyi közösségi tevékenységeket szervez és
bonyolít le.
Az egyesület további célja a
generációk közötti kapcsolattartás erősítése, kifejezetten a hagyományőrzés,
továbbá kulturális programok szervezése, és az olvasóvá nevelés, elsősorban a
kisgyermek, serdülő és ifjúsági korosztálynak, valamint ismeretterjesztő,
oktatási tevékenység folytatása is. Feladata a gyermekvédelmi rendszerhez
kapcsolódó feladatok ellátása, a gyermek családban történő nevelkedésének
elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése
érdekében.
Ifjúsági közösségi tér létrehozása és gyermekvédelmi valamint
bűnmegelőzési céllal történő működtetése. A szociálisan rászoruló és egyéb
hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok, valamint családjaik segítése,
integrációjuk előmozdítása. Az egyesület további célja a gyermek és az ifjúsági
korosztály demokráciára nevelése, az emberi és kifejezetten a gyermeki jogok
ismeretének előmozdítása, a jogtudatosítás is.
E célokat közhasznú
tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél
nélkül szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi.
Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása
érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem
lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet
csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve
végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi
célokban megfogalmazott közhasznú célokra használja fel. Az Egyesület a vezető
tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli
hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások,
illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott,
létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban
nem részesítheti. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírt nem bocsáthat ki, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységének
fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet
fel. Az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági
mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni,
letétbe helyezni és közzétenni. Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági
mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet,
továbbá működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a
szórólapokon, szakfolyóiratokban, helyi hirdetőtáblán, saját Internetes
Honlapján és közösségi médiafelületeken való közzététel útján biztosítja.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete
pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól
támogatást nem kap, továbbá országgyűlési választáson, és megyei, fővárosi
önkormányzati választáson önkormányzati képviselőjelöltet, Európai
Parlament tagjának történő választáson jelöltet, továbbá polgármester-jelöltet nem
állít, és nem támogat.
- §
3.1 Közhasznúság, Közhasznú jogállás:
A Talea Egyesület „Az egyesülési
jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Civil törvény)” rendelkezései szerint
az Alapszabály 3.§-ában az alábbi közhasznú tevékenységeket és feladatokat
látja el:
3.1.1. Nevelés és oktatás,
képességfejlesztés, ismeretterjesztés (A közfeladat teljesítését a nemzeti köznevelésről
szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 1. pont a-u alpontjai, 2011. évi CLXXXIX.
törvény 13.§ (1) bekezdés írja elő)
3.1.2. A kulturális örökség
megóvása (A közfeladat teljesítését a kulturális örökség védelméről szóló 2001.
évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdése írja elő).
3.1.3. Az egészséges életmód, és szabadidő sport
gyakorlása feltételeinek megteremtése és biztosítása. (A közfeladat
teljesítését a sportról szóló 2004. évi I tv. 49.§. c-e. pontjai írják elő)
3.1.4. A természetvédelmi kultúra
fejlesztése. (A közfeladat teljesítését a természet védelméről szóló 1996. évi
LIII. tv. 64§ (1) bekezdése írja elő).
3.1.5. Környezetvédelem,
természetvédelem, közreműködés a környezeti nevelésben. ( A közfeladat
teljesítését A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. tv. 12.§.(1), és az
54.§. 1. és 2. bekezdése írja elő).
3.1.6. Helyi környezet- és
természetvédelem. (A közfeladat teljesítését Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény 13 § (1) bekezdés 11. és 19.
pontja írja elő.)
3.1.7.A területi szintű
közművelődési tevékenységek szervezése, támogatása (A
közfeladat teljesítését a muzeális intézményekről, a nyilvános
könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
85. § (1) bek. a) pontja írja elő)
3.1.8.Gyermekvédelem (A
közfeladat teljesítését a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvény 17. § (1) bekezdése írja elő)
3.1.9. A leginkább
veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelme (A közfeladat
teljesítését az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (2)
bekezdés d) pontja írja elő)
3.1.10.A lakosság
egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb
hatások elleni fellépés (A közfeladat teljesítését az egészségügyről
szóló 1997. évi CLIV. tv. 144. § (1)-(2) bekezdései írják elő)
Az egyesület rögzíti, hogy a
törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat,
továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásból.
Az egyesület politikai
tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és az azoknak anyagi
támogatást ne nyújt.
Az egyesület vállalkozási
tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem
veszélyeztetve végez.
3.2 Erőforrások
Az Egyesület rögzíti, hogy
megfelelő erőforrás áll az Egyesület rendelkezésére, tekintettel arra, hogy az
előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a törvényben rögzített feltételek
teljesültek.
II. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
1.§
Az egyesület nyitott, tagja lehet
minden olyan természetes és jogi személy, aki az alapszabály rendelkezéseit
magára nézve kötelezőnek elfogadja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok
megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
2§
Az egyesület tagjai az őket megillető jogok és
kötelezettségek alapján:
a.) rendes
tagok
b.) pártoló
tagok
c.) tiszteletbeli
tagok
3.§
A tagsági viszony keletkezése:
- Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes-,
illetve jogi személy, vagy ezen jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezete, amely az egyesület alapszabályát elfogadja és a tagdíjat
befizeti.
- Az egyesületbe pártoló tagként az vehető fel, aki
az egyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja.
- Az egyesületbe tiszteletbeli tagként az vehető fel,
aki az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az egyesület
célkitűzéseit elsősorban erkölcsileg támogatja.
- a rendes és pártoló tagsági viszony írásbeli
belépési nyilatkozat alapján jön létre. A tagfelvétel kérdésében az
egyesület elnöksége határoz a belépési nyilatkozat átvételét követő 30
napon belül. A tagfelvételt megtagadó határozat ellen az egyesület közgyűléséhez
lehet fellebbezni a határozat kézbesítését követő 15 napon belül. A fellebbezést
a következő rendes közgyűlés tárgyalja meg.
- A tiszteletbeli tagságról – az elnökség javaslata
alapján - közgyűlés dönt.
4.§
A tagsági viszony megszűnése:
- Tagsági
viszony megszűnik:
a) a tag
kilépésével;
b) a tagsági
jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag
kizárásával;
d) a tag
halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
A tag tagsági
jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal
bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
- A tag
felmondása
2.1. Ha az
alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a
feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel
írásban felmondhatja.
2.2. A
felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.
- Jogszabályt,
alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület
céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható
jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai
3.1. A
jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az
Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható
jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve
rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.
3.2. A
jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az
Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény
alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy a titkár javaslatára a közgyűlés
rendeli el.
3.3.A
jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot
az Egyesület elnöke vagy az Egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e
feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele
mellett meghallgatja.
3.4. A
vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a
személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak.
A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre
álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett
határozati javaslatát.
3.5. A
határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a
titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló
által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.
3.6. A vizsgálat
adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati
javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat
elfogadását.
3.7. Az
összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról
az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.
3.8. A
közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként –
fentieknek megfelelően - figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől
illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.
3.9. A
jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell
tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény
alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot
a taggal írásban közölni kell.
3.10. A
hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint
illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát
- A tag kizárása
4.1. A tagnak jogszabályt, az
egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten
sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi
szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha
az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
4.2. A tag
kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A
bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a
titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a
közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban
a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv
felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a
határozathozatalra az alapszabály 3. pontjában foglaltak az irányadóak
4.3. A tag
kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell
ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket
és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A
kizáró határozatot a taggal közölni kell.
4.4. A kizárásról rendelkező
határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület
székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat
felülvizsgálatát.
5.§
Az egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei:
- Az egyesület rendes tagjának jogai:
- személyesen, illetőleg a jogis személy tag
képviselői útján részt vehet az egyesület taggyűlésén, az egyesület
vezető tisztségviselőinek, képviselőinek megválasztásában, a határozatok
meghozatalában,
- megválasztható az egyesület tisztségviselőjévé,
- részt vehet az egyesület tevékenységében, és
rendezvényein;
- észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt
nyilváníthat az egyesületet érintő bármilyen kérdésekben;
- használhatja az egyesület létesítményeit és felszereléseit.
- Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei:
- a.) az egyesület alapszabályának és egyéb
szabályzatainak megtartása,
- b.) illetőleg megtartásának biztosítása,
- c.) tisztségbe történő választása eseté az azzal
járó feladatok legjobb képessége szerinti ellátása,
- d.) az egyesület által meghatározott célkitűzések
megvalósításának elősegítése,
- e.) tagdíj megfizetése,
- f.) az egyesület vagyonának megóvása.
3. Az egyesület pártoló tagjainak
jogai:
- javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület
működéséve kapcsolatban,
- személyesen, illetőleg a jogi személy pártoló tag
képviselői útján részt vehet z egyesület taggyűlésén, az egyesület vezető
tisztségviselőinek, képviselőinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában,
- a pártoló tag megválasztható az egyesület
tisztségviselőjévé,
- részt vehet az egyesület rendezvényeink, látogathatja
az egyesület helyiségeit.
- Az egyesület pártoló tagjának kötelezettségei:
- az egyesület lapszabályának, egyéb
szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak megtartása,
- az egyesület népszerűsítése, hagyományainak
ápolása,
- a vállalt hozzájárulás megfizetése.
- Az egyesület tiszteletbeli tagjának jogai:
- részt vehet az egyesület rendezvényein, látogathatja
az egyesület helyiségeit,
- részt vehet az egyesület taggyűlésén és elnökségi
ülésén,
- javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület
működésével kapcsolatban,
- tanácsaival, javaslataival segítheti az elnökség
és a taggyűlés munkáját,
- tiszteletbeli címeket (tiszteletbeli elnök, örökös
tiszteletbeli tag) viselhet taggyűlés határozatai alapján.
III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
1.§
Közgyűlés
Az egyesület döntéshozó szerve a
közgyűlés.
A közgyűlés évente legalább egy
alkalommal ülésezik.
A közgyűlés nem nyilvános; azon a
tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által
meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási
joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
2.§
A közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a)
az alapszabály módosítása;
b)
az egyesület megszűnésének, egyesülésének és
szétválásának elhatározása;
c)
a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának
megállapítása;
d)
az éves költségvetés elfogadása;
e)
az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni
helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f)
a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető
tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g)
az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját
tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek
hozzátartozójával köt;
h)
a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a
felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési
igények érvényesítéséről való döntés;
i)
a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk
megállapítása;
j)
a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
és
k)
a végelszámoló kijelölése.
3.§
A közgyűlés határozathozatala
Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő
tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület
megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok
háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz
nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok
háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a
jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.
4.§
A közgyűlés összehívásának és
lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának,
a napirendnek szabályai
A közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén a titkár -
írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok
többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze
A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott
meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok
részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő
legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló
határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.
A meghívónak tartalmaznia kell
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének
megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
A napirendet a meghívóban olyan
részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni
kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
Minden meghívott tagnak biztosítani
kell azt a lehetőséget, hogy a tárgyalandó napirendi pontok bármelyikéhez
tartozó iratokba a Közgyűlés megkezdése előtt betekinthessen.
A Közgyűlés, mint legfőbb döntéshozó
szerve ülését az Egyesület székhelyén tartja.
Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen
hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi
részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés
megtartásához.
A közgyűlési meghívó
kézbesítésétől számított, 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a
közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését
kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a
közgyűlést összehívó szerv jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti
kérelemről a közgyűlést összehívó szerv nem dönt, vagy azt elutasítja, a
közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően
külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A közgyűlés a meghívóban szereplő
– illetve elfogadás esetén a kiegészített - napirendi pontokban hozhat
határozatot kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a
napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
5.§
A közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a
szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a
jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai
A közgyűlés a megnyitását követően
megválasztja a levezető elnököt, valamint a jegyzőkönyvvezetőt. A Közgyűlés ezt
követően megválasztja a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot.
A közgyűlés levezető elnöke
illetve a hitelesítő tagok csak az Egyesület tagjai közül választhatók.
Közgyűlésen minden tagnak egy
szavazata van. Szavazni csak személyesen lehet, a szavazati jog nem
átruházható, a tagot meghatalmazott nem képviselheti.
A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal
rendelkező tagok több mint fele (50%-a plusz egy fő) jelen van.
A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza.
Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt
napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító
valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a
határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A határozathozatalhoz egyszerű
szótöbbség szükséges. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
A tisztségviselők megválasztásához a jelenlévők
többségi szavazata szükséges.
A
Tagfelvételhez a jelenlévők kétharmados többségi szavazata szükséges.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség
alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben,
aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi
befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A
jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti
ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A
jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az
egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a
közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés
tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók
jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.
IV. ELNÖKSÉG
- §
- Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti
időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség tevékenységről az egyesület
közgyűlésének köteles beszámolni.
- Az elnökség jogosult dönteni mindazokban a
kérdésekben, amelyeket az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe.
- Az elnökséget a közgyűlés nyílt szavazással választja
tagjai sorából. Az elnökségnek csak olyan magyar állampolgár lehet tagja,
akinek nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
- Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az
egyesület megszűntét követő 2 évig az a személy, aki olyan közhasznú
szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző 2 évben legalább egy
évig – vezető tisztséget, amely az
adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki.
- A vezető tisztségviselő, illetve ennek jelölt
személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen
írásban tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más
közhasznú szervezetnél is betölt. Az elnökség megbízatása 5 évre szól.
- Az elnökség 3 főből áll. Az elnökség tagja: elnök,
alelnök, titkár.
2.§
Az elnökség feladata és hatásköre, működése:
- Az egyesület közgyűlésének összehívása,
- az egyesület törvényes és alapszabályszerű
működésének biztosítása és felügyelete,
- a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezés
és a végrehajtás ellenőrzése,
- az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának
megállapítása és módosítása,
- az egyesület működésével kapcsolatos egyéb
szabályzatok megállapítása és módosítása,
- az egyesület szabályzatában meghatározott fegyelmi
jogkör gyakorlása,
- az évi költségvetés-tervezet megállapítása,
- az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés
elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése,
- tagfelvételi kérelmek elbírálása, új tagok
felvétele,
- döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket a jogszabály
alapszabály, illetőleg a közgyűlés a hatáskörébe utal.
3.§
Az elnök feladatai:
Az elnökség üléseinek összehívása
és vezetése, az egyesület képviselete hatóságok, és harmadik személyekkel
szemben, a közgyűlés, az elnökség által meghatározott feladatok ellátásának
koordinálása és irányítása képezi az elnök legfőbb feladatát. Az elnök eseti
megbízása alapján az egyesület más tagja is elláthatja a képviseletet.
4.§
Az alelnök feladatai
Az elnök tevékenységének
segítése, az elnökség által esetenként rábízott feladatok ellátása. Az elnök
akadályoztatása esetén ellátják az elnök feladatait.
5.§
A titkár feladatai:
Az egyesület iratainak kezelése, szervezési
és koordinációs feladatok ellátása.
6.§
Az elnökségi tagság megszűnése:
Az elnökségi tagság megszűnik:
a.) a
mandátum lejártával
b.) felmentéssel
c.) lemondással
d.) visszahívással
e.) az
egyesületi tagság megszűnésével.
7.§
Az elnökség ülése
- Az elnökség a szükségeshez képest – de évente legalább
két alkalommal – tart ülést, amelyet
az elnök hív össze. Az ülés összehívása írásban történik. A meghívót a
napirend megjelölésével az ülés megtartása előtt legalább 5 nappal köteles
az elnök elektronikus úton megküldeni
- Az elnökség valamennyi tag jelenléte esetén
határozatképes.
- Az elnökség ülésén az elnökség tagjai közül meg
kell választani a levezető elnököt.
- Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni.
A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévők
felsorolását, a levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, a hitelesítő
személyét, a napirendet, a hozzászólásokat, a döntés tartalmát,
időpontját, hatályát, a támogatók, ellenzők és a tartózkodók számarányát.
A jegyzőkönyvet az elnökség ülésének levezető elnöke írja alá, és az
elnökség másik két tagja hitelesti. Az ülésen minden tag egy szavazattal
rendelkezik.
- Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt
vehet illetve az elnökség ülésének tárgykörében érdekelt egyéb személyt,
szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
- Az elnökségi ülést össze kell hívni, ha az elnök vagy
az elnökségi tagok bármelyike az ok és cél megjelölésével kéri.
- Az elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt
szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogszabály minősített
többséget ír elő.
- A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által
hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok
könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesti. A
határozat csak ezzel válik érvényessé.
- A határozathozatalban nem vehet részt az a személy,
aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685. § b. pont), élettársa a
határozat alapján
a.)
kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül
b.)
bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő
jogügyletben egyébként érdekelt. E rendelkezés vonatkozózásában nem minősül
előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület
által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak
megfelelő cél szerinti juttatás.
8.§
- Elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által
hozott döntésekről, olyan naprakész nyilvántartást vezetni, melyből
megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók
és ellenzők számaránya (ha lehetséges a személye is).
- Az egyesület elnöke köteles a taggyűlés és az
elnökség határozatait az érintettekkel írásban közölni és az egyesület
székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán a határozat meghozataláról számított
15 napig kifüggeszteni.
- Az egyesület és az elnökség a működéséről,
szolgáltatásai igénybe vételéről, beszámolóiról, szóló adatokat ugyancsak
az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán köteles nyilvánosságra
hozni.
- Az egyesület elnöke köteles gondoskodni arról, hogy
az egyesület és az elnökség működésével kapcsolatosan keletkezett
iratokban bárki betekinthessen, illetve köteles ezekről az iratokról
felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet)
írásban kell az elnök részére megküldeni.
- Az elnök köteles bármely jogszabály által
felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést
haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt
megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági
határozat által előírt határidőben teljesíteni.
- Az elnökség köteles az iratbetekintésről külön
nyilvántartást vezeti, melyekből megállapítható a kérelmező neve, a kért
irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
V. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
- Az Egyesületet az elnök önállóan képviseli, kivéve
az Alapszabály VI. 2§ 3. pontjában foglalt esetet. Az elnök az Egyesületet
akként jegyzi, hogy az Egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve
alá a saját nevét aláírási címpéldányának megfelelő formában aláírja.
VI. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
1.§
Az egyesület vagyona:
- Az egyesület vagyona:
a.)
tagok által fizetett tagdíjakból,
b.)
jogi és magánszemélyek felajánlásaiból és
hozzájárulásaiból,
c.)
egyéb forrásból származik,
d.)
gazdasági vállalkozási tevékenységből (figyelemmel az
V. fejezet 2.§-ban foglaltakra).
2.§
Az egyesület gazdálkodása:
- Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak
közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve
végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az
alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységére fordítja.
- Az egyesület bevételével önállóan gazdálkodik, tartozásaiért
saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért –a
megfizette tagdíjon túlmenően- saját vagyonukkal nem felelnek.
- Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezés
kizárólag az elnök és az alelnök, vagy az elnök és a titkár együttes
aláírásával történik.
3.§
- Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával
egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
- A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe tartozik.
- A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a.) a
számviteli beszámolót,
b.) a
költségvetési támogatás felhasználását,
c.) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
d.) a cél szerinti juttatások kimutatását,
e.) a központi
költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól,
a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok
társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől
kapott támogatás mértékét,
f.) a
közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét,
illetve összegét,
g.) A
közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmú beszámolót.
- A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból
saját költségére másolatot készíthet.
4.§
A működés és gazdálkodás felügyelete
- Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az
ötmillió Forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása
akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként
nem áll fenn.
- Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve
könyvvizsgálója az a személy, aki:
- A vezető szerv elnöke, vagy tagja,
- A közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más
tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányul egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,
- A közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül
–kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli
szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági
jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti
juttatást-, illetve
- Az a.)-c.)
pontban meghatározott személyek hozzátartozója
- A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
VII. EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
Az egyesület megszűnik:
a.)
feloszlással,
b.)
más társasági szervezettel való egyesüléssel,
c.)
feloszlatással,
d.)
megszűnésének megállapításával.
VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
- Az egyesület működése felett az ügyészség törvényességi
felügyeletet gyakorol.
- Az egyesület bírósági nyilvántartással jön létre.
IX. AZ ALAPSZABÁLY HATÁLYA
A Közgyűlés felhatalmazza az
Egyesület Elnökségét, hogy az elfogadott Alapszabályt terjessze az illetékes törvényszék
elé.
Az Egyesület Alapszabályának jelen módosítása 2014. október
31-én lép hatályba.
Az alapszabályban
nem részletezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a 2011. évi CLXXV. tv.
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Jelen
alapszabályt a közgyűlés 2014. október 31-én fogadta el, 6/2014. (X.31.) számú határozatával.
Ipolydamásd, 2014. október 31.
|
……………………………………………
Egyesület
elnöke
|
……………………………………………
Egyesület
titkára
|
|
|
|
