A 2014. 21. 31-i közgyűlés által elfogadott új alapszabály - Változásbejegyzési kérelem folyamatban

A Talea Viridis – Ipolydamásd Gyermekeiért és Ifjúságáért Közhasznú Egyesület Alapszabálya

Az Egyesület a Közgyűlés felhatalmazása alapján a jelen alapszabályt, módosításokkal egységes szerkezetben elfogadja, amely szerkezeti felépítésében a korábbi alapszabályhoz képest, a jelentős módosításokra, valamint a 2013. évi V. törvény vonatkozó rendelkezéseire is tekintettel eltérő, azzal, hogy az Egyesület tartós célja nem változott és sérelmet nem szenved. 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Az Egyesület neve:     Talea Viridis – Ipolydamásd Gyermekeiért és Ifjúságáért Közhasznú Egyesület

Rövidített név:           Talea Egyesület

Székhelye:                  2631 Ipolydamásd, Fő u. 63.

Működése kiterjed az ország egész területére.

Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.

Az Egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az Egyesület jogképes, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat.

2. §

Az Egyesület célja:

Az egyesület célja működése során a helyi és a település vonzáskörzetében lévő más települések gyermekei és ifjúsága kohéziójának megteremtése, a gyermekek egészséges életre (egészséges táplálkozásra, közösségi és egyéni sportra, tudatos vásárlásra) nevelése, a drog- alkohol- és dohányzás prevenció, a gyermekek környezeti nevelése, az épített és természetes környezet védelmére, természetszeretetre, és a természetes környezet alkotóinak szeretetére, tiszteletben tartására nevelése a reparáció és a megelőzés eszközével.

Az egyesület továbbá sport és egyéb szabadidős tevékenységeket, és társadalmi összefogáson alapuló helyi közösségi tevékenységeket szervez és bonyolít le. 

Az egyesület további célja a generációk közötti kapcsolattartás erősítése, kifejezetten a hagyományőrzés, továbbá kulturális programok szervezése, és az olvasóvá nevelés, elsősorban a kisgyermek, serdülő és ifjúsági korosztálynak, valamint ismeretterjesztő, oktatási tevékenység folytatása is. Feladata a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatok ellátása, a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében.

Ifjúsági közösségi tér létrehozása és gyermekvédelmi valamint bűnmegelőzési céllal történő működtetése. A szociálisan rászoruló és egyéb hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok, valamint családjaik segítése, integrációjuk előmozdítása. Az egyesület további célja a gyermek és az ifjúsági korosztály demokráciára nevelése, az emberi és kifejezetten a gyermeki jogok ismeretének előmozdítása, a jogtudatosítás is.

E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi.

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott közhasznú célokra használja fel. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet, továbbá működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a szórólapokon, szakfolyóiratokban, helyi hirdetőtáblán, saját Internetes Honlapján és közösségi médiafelületeken való közzététel útján biztosítja.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési választáson, és megyei, fővárosi önkormányzati választáson önkormányzati képviselőjelöltet, Európai Parlament tagjának történő választáson jelöltet, továbbá polgármester-jelöltet nem állít, és nem támogat.

3. §

3.1 Közhasznúság, Közhasznú jogállás:

A Talea Egyesület „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Civil törvény)” rendelkezései szerint az Alapszabály 3.§-ában az alábbi közhasznú tevékenységeket és feladatokat látja el:

3.1.1. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (A közfeladat teljesítését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 1. pont a-u alpontjai, 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés írja elő)

3.1.2. A kulturális örökség megóvása (A közfeladat teljesítését a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdése írja elő).

3.1.3.  Az egészséges életmód, és szabadidő sport gyakorlása feltételeinek megteremtése és biztosítása. (A közfeladat teljesítését a sportról szóló 2004. évi I tv. 49.§. c-e. pontjai írják elő)

3.1.4. A természetvédelmi kultúra fejlesztése. (A közfeladat teljesítését a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 64§ (1) bekezdése írja elő).

3.1.5. Környezetvédelem, természetvédelem, közreműködés a környezeti nevelésben. ( A közfeladat teljesítését A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. tv. 12.§.(1), és az 54.§. 1. és 2. bekezdése írja elő).

3.1.6. Helyi környezet- és természetvédelem. (A közfeladat teljesítését Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény 13 § (1) bekezdés 11. és 19. pontja írja elő.)

3.1.7.A területi szintű közművelődési tevékenységek szervezése, támogatása (A közfeladat teljesítését a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 85. § (1) bek. a) pontja írja elő)

3.1.8.Gyermekvédelem (A közfeladat teljesítését a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (1) bekezdése írja elő)

3.1.9. A leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelme (A közfeladat teljesítését az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (2) bekezdés d) pontja írja elő)

3.1.10.A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése,  egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés (A közfeladat teljesítését az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 144. § (1)-(2) bekezdései írják elő)

Az egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásból.

Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és az azoknak anyagi támogatást ne nyújt.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

3.2 Erőforrások

Az Egyesület rögzíti, hogy megfelelő erőforrás áll az Egyesület rendelkezésére, tekintettel arra, hogy az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a törvényben rögzített feltételek teljesültek.

II. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

1.§

Az egyesület nyitott, tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

2§

Az egyesület tagjai az őket megillető jogok és kötelezettségek alapján:

a.)    rendes tagok

b.)    pártoló tagok

c.)    tiszteletbeli tagok

3.§

A tagsági viszony keletkezése:

1. Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes-, illetve jogi személy, vagy ezen jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amely az egyesület alapszabályát elfogadja és a tagdíjat befizeti.

2. Az egyesületbe pártoló tagként az vehető fel, aki az egyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja.

3. Az egyesületbe tiszteletbeli tagként az vehető fel, aki az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az egyesület célkitűzéseit elsősorban erkölcsileg támogatja.

4. a rendes és pártoló tagsági viszony írásbeli belépési nyilatkozat alapján jön létre. A tagfelvétel kérdésében az egyesület elnöksége határoz a belépési nyilatkozat átvételét követő 30 napon belül. A tagfelvételt megtagadó határozat ellen az egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni a határozat kézbesítését követő 15 napon belül. A fellebbezést a következő rendes közgyűlés tárgyalja meg.

5. A tiszteletbeli tagságról – az elnökség javaslata alapján - közgyűlés dönt.

4.§

A tagsági viszony megszűnése:

1. Tagsági viszony megszűnik:

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

2. A tag felmondása

2.1. Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

2.2. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

3. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai

3.1. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.

3.2. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy a titkár javaslatára a közgyűlés rendeli el.

3.3.A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

3.4. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.

3.5. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.

3.6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.

3.7. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.

3.8. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően - figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.

3.9. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

3.10. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát

4. A tag kizárása

4.1. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

4.2. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozathozatalra az alapszabály 3. pontjában foglaltak az irányadóak

4.3. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

4.4. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

5.§

Az egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei:

1. Az egyesület rendes tagjának jogai:

1. személyesen, illetőleg a jogis személy tag képviselői útján részt vehet az egyesület taggyűlésén, az egyesület vezető tisztségviselőinek, képviselőinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában,
2. megválasztható az egyesület tisztségviselőjévé,
3. részt vehet az egyesület tevékenységében, és rendezvényein;
4. észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesületet érintő bármilyen kérdésekben;
5. használhatja az egyesület létesítményeit és felszereléseit.

2. Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei:

1. a.) az egyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak megtartása,
2. b.) illetőleg megtartásának biztosítása,
3. c.) tisztségbe történő választása eseté az azzal járó feladatok legjobb képessége szerinti ellátása,
4. d.) az egyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,
5. e.) tagdíj megfizetése,
6. f.) az egyesület vagyonának megóvása.

3. Az egyesület pártoló tagjainak jogai:

7. javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület működéséve kapcsolatban,
8. személyesen, illetőleg a jogi személy pártoló tag képviselői útján részt vehet z egyesület taggyűlésén, az egyesület vezető tisztségviselőinek, képviselőinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában,
9. a pártoló tag megválasztható az egyesület tisztségviselőjévé,
10. részt vehet az egyesület rendezvényeink, látogathatja az egyesület helyiségeit.

3. Az egyesület pártoló tagjának kötelezettségei:

1. az egyesület lapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak megtartása,
2. az egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása,
3. a vállalt hozzájárulás megfizetése.

4. Az egyesület tiszteletbeli tagjának jogai:

1. részt vehet az egyesület rendezvényein, látogathatja az egyesület helyiségeit,
2. részt vehet az egyesület taggyűlésén és elnökségi ülésén,
3. javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban,
4. tanácsaival, javaslataival segítheti az elnökség és a taggyűlés munkáját,
5. tiszteletbeli címeket (tiszteletbeli elnök, örökös tiszteletbeli tag) viselhet taggyűlés határozatai alapján.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

1.§

Közgyűlés

Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.

A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

2.§

A közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a)      az alapszabály módosítása;

b)      az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

3.§

A közgyűlés határozathozatala

Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

4.§

A közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek szabályai

A közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén a titkár - írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze

A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) az Egyesület nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét;

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Minden meghívott tagnak biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a tárgyalandó napirendi pontok bármelyikéhez tartozó iratokba a Közgyűlés megkezdése előtt betekinthessen.

A Közgyűlés, mint legfőbb döntéshozó szerve ülését az Egyesület székhelyén tartja.

Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított, 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A közgyűlés a meghívóban szereplő – illetve elfogadás esetén a kiegészített - napirendi pontokban hozhat határozatot kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

5.§

A közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai

A közgyűlés a megnyitását követően megválasztja a levezető elnököt, valamint a jegyzőkönyvvezetőt. A Közgyűlés ezt követően megválasztja a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot.

A közgyűlés levezető elnöke illetve a hitelesítő tagok csak az Egyesület tagjai közül választhatók. 

Közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Szavazni csak személyesen lehet, a szavazati jog nem átruházható, a tagot meghatalmazott nem képviselheti. 

A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele (50%-a plusz egy fő) jelen van.

A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség szükséges. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

A tisztségviselők megválasztásához a jelenlévők többségi szavazata szükséges.

A Tagfelvételhez a jelenlévők kétharmados többségi szavazata szükséges.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.

IV. ELNÖKSÉG

1. §

1. Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség tevékenységről az egyesület közgyűlésének köteles beszámolni.

2. Az elnökség jogosult dönteni mindazokban a kérdésekben, amelyeket az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

3. Az elnökséget a közgyűlés nyílt szavazással választja tagjai sorából. Az elnökségnek csak olyan magyar állampolgár lehet tagja, akinek nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

4. Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az egyesület megszűntét követő 2 évig az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző 2 évben legalább egy évig –  vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki.

5. A vezető tisztségviselő, illetve ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen írásban tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az elnökség megbízatása 5 évre szól.

6. Az elnökség 3 főből áll. Az elnökség tagja: elnök, alelnök, titkár.

2.§

Az elnökség feladata és hatásköre, működése:

1. Az egyesület közgyűlésének összehívása,

2. az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete,

3. a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezés és a végrehajtás ellenőrzése,

4. az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megállapítása és módosítása,

5. az egyesület működésével kapcsolatos egyéb szabályzatok megállapítása és módosítása,

6. az egyesület szabályzatában meghatározott fegyelmi jogkör gyakorlása,

7. az évi költségvetés-tervezet megállapítása,

8. az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése,

9. tagfelvételi kérelmek elbírálása, új tagok felvétele,

10. döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket a jogszabály alapszabály, illetőleg a közgyűlés a hatáskörébe utal.

3.§

Az elnök feladatai:

Az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, az egyesület képviselete hatóságok, és harmadik személyekkel szemben, a közgyűlés, az elnökség által meghatározott feladatok ellátásának koordinálása és irányítása képezi az elnök legfőbb feladatát. Az elnök eseti megbízása alapján az egyesület más tagja is elláthatja a képviseletet.

4.§

Az alelnök feladatai

Az elnök tevékenységének segítése, az elnökség által esetenként rábízott feladatok ellátása. Az elnök akadályoztatása esetén ellátják az elnök feladatait.

5.§

A titkár feladatai:

Az egyesület iratainak kezelése, szervezési és koordinációs feladatok ellátása.

6.§

Az elnökségi tagság megszűnése:

Az elnökségi tagság megszűnik:

a.)    a mandátum lejártával

b.)    felmentéssel

c.)    lemondással

d.)   visszahívással

e.)    az egyesületi tagság megszűnésével.

7.§

Az elnökség ülése

1. Az elnökség a szükségeshez képest – de évente legalább két alkalommal –  tart ülést, amelyet az elnök hív össze. Az ülés összehívása írásban történik. A meghívót a napirend megjelölésével az ülés megtartása előtt legalább 5 nappal köteles az elnök elektronikus úton megküldeni

2. Az elnökség valamennyi tag jelenléte esetén határozatképes.

3. Az elnökség ülésén az elnökség tagjai közül meg kell választani a levezető elnököt.

4. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, a levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, a hitelesítő személyét, a napirendet, a hozzászólásokat, a döntés tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók, ellenzők és a tartózkodók számarányát. A jegyzőkönyvet az elnökség ülésének levezető elnöke írja alá, és az elnökség másik két tagja hitelesti. Az ülésen minden tag egy szavazattal rendelkezik.

5. Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve az elnökség ülésének tárgykörében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

6. Az elnökségi ülést össze kell hívni, ha az elnök vagy az elnökségi tagok bármelyike az ok és cél megjelölésével kéri.

7. Az elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogszabály minősített többséget ír elő.

8. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesti. A határozat csak ezzel válik érvényessé.

9. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685. § b. pont), élettársa a határozat alapján

a.)    kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül

b.)    bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. E rendelkezés vonatkozózásában nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

8.§

1. Elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott döntésekről, olyan naprakész nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges a személye is).

2. Az egyesület elnöke köteles a taggyűlés és az elnökség határozatait az érintettekkel írásban közölni és az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán a határozat meghozataláról számított 15 napig kifüggeszteni.

3. Az egyesület és az elnökség a működéséről, szolgáltatásai igénybe vételéről, beszámolóiról, szóló adatokat ugyancsak az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán köteles nyilvánosságra hozni.

4. Az egyesület elnöke köteles gondoskodni arról, hogy az egyesület és az elnökség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokban bárki betekinthessen, illetve köteles ezekről az iratokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni.

5. Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

6. Az elnökség köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezeti, melyekből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

V. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

1. Az Egyesületet az elnök önállóan képviseli, kivéve az Alapszabály VI. 2§ 3. pontjában foglalt esetet. Az elnök az Egyesületet akként jegyzi, hogy az Egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá a saját nevét aláírási címpéldányának megfelelő formában aláírja.

VI. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

1.§

Az egyesület vagyona:

1. Az egyesület vagyona:

a.)    tagok által fizetett tagdíjakból,

b.)    jogi és magánszemélyek felajánlásaiból és hozzájárulásaiból,

c.)    egyéb forrásból származik,

d.)   gazdasági vállalkozási tevékenységből (figyelemmel az V. fejezet 2.§-ban foglaltakra).

2.§

Az egyesület gazdálkodása:

1. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységére fordítja.

2. Az egyesület bevételével önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért –a megfizette tagdíjon túlmenően- saját vagyonukkal nem felelnek.

3. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezés kizárólag az elnök és az alelnök, vagy az elnök és a titkár együttes aláírásával történik.

3.§

1. Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

2. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

3. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a.) a számviteli beszámolót,

b.) a költségvetési támogatás felhasználását,

c.) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

d.) a cél szerinti juttatások kimutatását,

e.) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

f.) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

g.) A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmú beszámolót.

4. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

4.§

A működés és gazdálkodás felügyelete

1. Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió Forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

2. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
1. A vezető szerv elnöke, vagy tagja,
2. A közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányul egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,
3. A közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül –kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve
4.  Az a.)-c.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója
5. A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.

VII. EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az egyesület megszűnik:

a.)    feloszlással,

b.)    más társasági szervezettel való egyesüléssel,

c.)    feloszlatással,

d.)   megszűnésének megállapításával.

VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Az egyesület működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.
2. Az egyesület bírósági nyilvántartással jön létre.

IX. AZ ALAPSZABÁLY HATÁLYA

A Közgyűlés felhatalmazza az Egyesület Elnökségét, hogy az elfogadott Alapszabályt terjessze az illetékes törvényszék elé.

Az Egyesület Alapszabályának jelen módosítása 2014. október 31-én lép hatályba.

Az alapszabályban nem részletezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jelen alapszabályt a közgyűlés 2014. október 31-én fogadta el, 6/2014. (X.31.) számú határozatával.

Ipolydamásd, 2014. október 31.

…………………………………………… Egyesület elnöke	…………………………………………… Egyesület titkára