Egységes szerkezetbe foglalt új alapszabály - 2015. 12. 28.

A Talea Viridis – Ipolydamásd Gyermekeiért és Ifjúságáért Egyesület Alapszabálya

Az Egyesület a Közgyűlés felhatalmazása alapján a jelen alapszabályt, módosításokkal egységes szerkezetben elfogadja. 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Az Egyesület neve:     Talea Viridis – Ipolydamásd Gyermekeiért és Ifjúságáért Egyesület

Rövidített név:           Talea Egyesület

Székhelye:                  2631 Ipolydamásd, Fő u. 63.

Működése kiterjed az ország egész területére.

Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.

Az Egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az Egyesület jogképes, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat.

2. §

Az Egyesület célja:

Az egyesület célja működése során a helyi és a település vonzáskörzetében lévő más települések gyermekei és ifjúsága kohéziójának megteremtése, a gyermekek egészséges életre (egészséges táplálkozásra, közösségi és egyéni sportra, tudatos vásárlásra) nevelése, a drog- alkohol- és dohányzás prevenció, a gyermekek környezeti nevelése, az épített és természetes környezet védelmére, természetszeretetre, és a természetes környezet alkotóinak szeretetére, tiszteletben tartására nevelése a reparáció és a megelőzés eszközével.

Az egyesület továbbá sport és egyéb szabadidős tevékenységeket, és társadalmi összefogáson alapuló helyi közösségi tevékenységeket szervez és bonyolít le. 

Az egyesület további célja a generációk közötti kapcsolattartás erősítése, kifejezetten a hagyományőrzés, továbbá kulturális programok szervezése, és az olvasóvá nevelés, elsősorban a kisgyermek, serdülő és ifjúsági korosztálynak, valamint ismeretterjesztő, oktatási tevékenység folytatása is. Feladata a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatok ellátása, a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében. Ifjúsági közösségi tér létrehozása és gyermekvédelmi valamint bűnmegelőzési céllal történő működtetése. A szociálisan rászoruló és egyéb hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok, valamint családjaik segítése, integrációjuk előmozdítása. Az egyesület további célja a gyermek és az ifjúsági korosztály demokráciára nevelése, az emberi és kifejezetten a gyermeki jogok ismeretének előmozdítása, a jogtudatosítás is.

Céljainak megvalósítását, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenységét egyesület formájában végzi.

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott célokra használja fel. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Az egyesület beszámolójába bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet, továbbá működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a szórólapokon, szakfolyóiratokban, helyi hirdetőtáblán, saját Internetes Honlapján és közösségi médiafelületeken való közzététel útján biztosítja.

Az Egyesület  a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az Egyesület beszámolója tartalmazza a mérleget (egyszerűsített mérleget), az eredménykimutatást (eredménylevezetést). Az egyesület beszámolóját a Közgyűlés egyszerű többséggel hagyja jóvá.  AZ Egyesület köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.

Az Egyesület szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.

Az Egyesület tagsággal rendelkezik, de nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.

3. §

3.1

Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és az azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

3.2 Erőforrások

Az Egyesület rögzíti, hogy megfelelő erőforrás áll az Egyesület rendelkezésére, tekintettel arra, hogy az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a törvényben rögzített feltételek teljesültek.

II. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

1.§

Az egyesület nyitott, tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

2§

Az egyesület tagjai az őket megillető jogok és kötelezettségek alapján:

a.)    rendes tagok

b.)    pártoló tagok

c.)    tiszteletbeli tagok

3.§

A tagsági viszony keletkezése:

1. Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes-, illetve jogi személy, vagy ezen jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amely az egyesület alapszabályát elfogadja és a tagdíjat befizeti.

2. Az egyesületbe pártoló tagként az vehető fel, aki az egyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja.

3. Az egyesületbe tiszteletbeli tagként az vehető fel, aki az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az egyesület célkitűzéseit elsősorban erkölcsileg támogatja.

4. a rendes és pártoló tagsági viszony írásbeli belépési nyilatkozat alapján jön létre. A tagfelvétel kérdésében az egyesület elnöksége határoz a belépési nyilatkozat átvételét követő 30 napon belül. A tagfelvételt megtagadó határozat ellen az egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni a határozat kézbesítését követő 15 napon belül. A fellebbezést a következő rendes közgyűlés tárgyalja meg.

5. A tiszteletbeli tagságról – az elnökség javaslata alapján - közgyűlés dönt.

4.§

A tagsági viszony megszűnése:

1. Tagsági viszony megszűnik:

a) a tag kilépésével;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

2. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai

3.1. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.

3.2. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy a titkár javaslatára a közgyűlés rendeli el.

3.3.A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

3.4. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.

3.5. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.

3.6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.

3.7. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.

3.8. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően - figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.

3.9. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

3.10. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát

3. A tag kizárása

4.1. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

4.2. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozathozatalra az alapszabály 3. pontjában foglaltak az irányadóak

4.3. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

4.4. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

5.§

Az egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei:

1. Az egyesület rendes tagjának jogai:

1. személyesen, illetőleg a jogis személy tag képviselői útján részt vehet az egyesület taggyűlésén, az egyesület vezető tisztségviselőinek, képviselőinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában,
2. megválasztható az egyesület tisztségviselőjévé,
3. részt vehet az egyesület tevékenységében, és rendezvényein;
4. észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesületet érintő bármilyen kérdésekben;
5. használhatja az egyesület létesítményeit és felszereléseit.

2. Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei:

1. az egyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak megtartása,
2. illetőleg megtartásának biztosítása,
3. tisztségbe történő választása eseté az azzal járó feladatok legjobb képessége szerinti ellátása,
4. az egyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,
5. tagdíj megfizetése,
6. az egyesület vagyonának megóvása.

3. Az egyesület pártoló tagjainak jogállása:

a.       csak vagyoni hozzájárulásával vesz részt az egyesület tevékenységében

b.      a pártoló tag az az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt

c.       vezető tisztségviselővé nem választható.

4. Az egyesület tiszteletbeli tagjainak jogállása:

a.      az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt

b.      vezető tisztségviselővé nem választható

6.§

A tagdíj rendelkezésre bocsátásának módja és határideje

A tagdíj megfizetésére kötelezettek az adott évi tagdíjat az annak mértékéről szóló döntés közlését követően a házipénztárba befizetéssel, vagy az egyesület folyószámlájára történő utalással bocsátják rendelkezésre a tárgyév december 31-éig.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

1.§

Közgyűlés

Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.

A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

2.§

A közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a)      az alapszabály módosítása;

b)      az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

3.§

A közgyűlés határozathozatala

Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

4.§

A közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek szabályai

A közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén a titkár - írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze.

A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) az Egyesület nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét;

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Minden meghívott tagnak biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a tárgyalandó napirendi pontok bármelyikéhez tartozó iratokba a Közgyűlés megkezdése előtt betekinthessen.

A Közgyűlés, mint legfőbb döntéshozó szerve ülését az Egyesület székhelyén tartja.

Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított, 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv jogosult dönteni.

A kiegészített napirendet is igazolható módon közölni kell a tagokkal.

Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A közgyűlés a meghívóban szereplő – illetve elfogadás esetén a kiegészített - napirendi pontokban hozhat határozatot kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

5.§

A közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai

A közgyűlés a megnyitását követően megválasztja a levezető elnököt, valamint a jegyzőkönyvvezetőt. A Közgyűlés ezt követően megválasztja a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot.

A közgyűlés levezető elnöke illetve a hitelesítő tagok csak az Egyesület tagjai közül választhatók. 

Közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Szavazni csak személyesen lehet, a szavazati jog nem átruházható, a tagot meghatalmazott nem képviselheti. 

A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult vesz részt. A határozatképességet minden határozathozatalnál meg kell vizsgálni. Ha egy tag valamilyen ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 Az ugyanazon tárgyban szabályszerűen ismételten összehívott közgyűlés az azon megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség szükséges. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni vagy új szavazást kell tartani.

A tisztségviselők megválasztásához a jelenlévők többségi szavazata szükséges.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.

IV. ELNÖKSÉG

1. §

1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
2. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

3. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

6. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

7. Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség tevékenységről az egyesület közgyűlésének köteles beszámolni.

8. Az elnökség jogosult dönteni mindazokban a kérdésekben, amelyeket az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

9. Az elnökséget a közgyűlés nyílt szavazással választja tagjai sorából. Az elnökségnek csak olyan magyar állampolgár lehet tagja, akinek nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

10. Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az egyesület megszűntét követő 2 évig az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző 2 évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki.

11. A vezető tisztségviselő, illetve ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen írásban tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az elnökség megbízatása 5 évre szól.

12. Az elnökség 3 főből áll. Az elnökség tagja: elnök, alelnök, titkár.

2.§

Az elnökség feladata és hatásköre, működése:

1. Az egyesület közgyűlésének összehívása,

2. az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete,

3. a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezés és a végrehajtás ellenőrzése,

4. az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megállapítása és módosítása,

5. az egyesület működésével kapcsolatos egyéb szabályzatok megállapítása és módosítása,

6. az egyesület szabályzatában meghatározott fegyelmi jogkör gyakorlása,

7. az évi költségvetés-tervezet megállapítása,

8. az éves beszámoló elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése,

9. tagfelvételi kérelmek elbírálása, új tagok felvétele,

10. döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket a jogszabály alapszabály, illetőleg a közgyűlés a hatáskörébe utal.

3.§

Az elnök feladatai

Az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, az egyesület képviselete hatóságok, és harmadik személyekkel szemben, a közgyűlés, az elnökség által meghatározott feladatok ellátásának koordinálása és irányítása képezi az elnök legfőbb feladatát. Az elnök eseti megbízása alapján az egyesület más tagja is elláthatja a képviseletet.

4.§

Az alelnök feladatai

Az elnök tevékenységének segítése, az elnökség által esetenként rábízott feladatok ellátása. Az elnök akadályoztatása esetén ellátják az elnök feladatait.

5.§

A titkár feladatai:

Az egyesület iratainak kezelése, szervezési és koordinációs feladatok ellátása.

6.§

Az elnökségi tagság megszűnése:

Az elnökségi tagság megszűnik:

a.)    a mandátum lejártával

b.)    felmentéssel

c.)    lemondással

d.)   visszahívással

e.)    az egyesületi tagság megszűnésével.

7.§

Az elnökség ülése

1. Az elnökség a szükségeshez képest – de évente legalább két alkalommal – tart ülést, amelyet az elnök hív össze. Az ülés összehívása írásban történik. A meghívót a napirend megjelölésével az ülés megtartása előtt legalább 5 nappal köteles az elnök elektronikus úton megküldeni

2. Az elnökség valamennyi tag jelenléte esetén határozatképes.

3. Az elnökség ülésén az elnökség tagjai közül meg kell választani a levezető elnököt.

4. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, a levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, a hitelesítő személyét, a napirendet, a hozzászólásokat, a döntés tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók, ellenzők és a tartózkodók számarányát. A jegyzőkönyvet az elnökség ülésének levezető elnöke írja alá, és az elnökség másik két tagja hitelesti. Az ülésen minden tag egy szavazattal rendelkezik.

5. Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve az elnökség ülésének tárgykörében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

6. Az elnökségi ülést össze kell hívni, ha az elnök vagy az elnökségi tagok bármelyike az ok és cél megjelölésével kéri.

7. Az elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogszabály minősített többséget ír elő.

8. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesti. A határozat csak ezzel válik érvényessé.

9. A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a.)    kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül

b.)    bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. E rendelkezés vonatkozózásában nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Továbbá a határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

8.§

1. Elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott döntésekről, olyan naprakész nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges a személye is).

2. Az egyesület elnöke köteles a taggyűlés és az elnökség határozatait az érintettekkel írásban közölni és az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán a határozat meghozataláról számított 15 napig kifüggeszteni.

3. Az egyesület és az elnökség a működéséről, szolgáltatásai igénybe vételéről, beszámolóiról, szóló adatokat ugyancsak az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán köteles nyilvánosságra hozni.

4. Az egyesület elnöke köteles gondoskodni arról, hogy az egyesület és az elnökség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokban bárki betekinthessen, illetve köteles ezekről az iratokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni.

5. Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

6. Az elnökség köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezeti, melyekből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

V. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

1. Az Egyesületet az elnök önállóan képviseli.  Az elnök az Egyesületet akként jegyzi, hogy az Egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá a saját nevét aláírási címpéldányának megfelelő formában aláírja.

VI. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

1.§

Az egyesület vagyona:

1. Az egyesület vagyona:

a.)    tagok által fizetett tagdíjakból,

b.)    a pártoló tagok vagyoni hozzájárulásából,

c.)    jogi és magánszemélyek felajánlásaiból és hozzájárulásaiból,

d.)   egyéb forrásból származik,

e.)    gazdasági vállalkozási tevékenységből

2.§

Az egyesület gazdálkodása

1. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységére fordítja.

2. Az egyesület bevételével önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a megfizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek.

3. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezés kizárólag az elnök aláírásával történik.

4.§

A működés és gazdálkodás felügyelete

Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.

A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió Forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:

1. A vezető szerv elnöke, vagy tagja,
2. A közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányul egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,
3. A közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül –kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve
4.  Az a.)-c.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója
5. A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.

VII. EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Az egyesület működése felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol.
2. Az egyesület bírósági nyilvántartással jön létre.

IX. AZ ALAPSZABÁLY HATÁLYA

A Közgyűlés felhatalmazza az Egyesület elnökét, hogy az elfogadott Alapszabályt terjessze az illetékes törvényszék elé.

Az Egyesület Alapszabályának jelen módosítása 2015. december 28-án lép hatályba.

Az alapszabályban nem részletezett kérdésekben a 2013. évi V. tv (a Polgári Törvénykönyv) és a 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jelen alapszabályt a közgyűlés 2015. december 28-én fogadta el, 7/2015. (XII.28.) számú határozatával.

Ipolydamásd, 2015. december 28.  

…………………………………………… Egyesület elnöke	…………………………………………… Egyesület titkára