A Talea Viridis – Ipolydamásd
Gyermekeiért és Ifjúságáért Egyesület Alapszabálya
Az Egyesület a Közgyűlés felhatalmazása alapján a jelen alapszabályt,
módosításokkal egységes szerkezetben elfogadja.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- §
Az
Egyesület neve: Talea Viridis – Ipolydamásd Gyermekeiért és Ifjúságáért Egyesület
Rövidített név: Talea Egyesület
Székhelye: 2631
Ipolydamásd, Fő u. 63.
Működése kiterjed az ország egész területére.
Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi
személyek adományaiból fedezi.
Az Egyesület a tagok közös,
tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására
létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az Egyesület
jogképes, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat.
- §
Az Egyesület célja:
Az egyesület célja működése során a helyi és a település
vonzáskörzetében lévő más települések gyermekei és ifjúsága kohéziójának
megteremtése, a gyermekek egészséges életre (egészséges táplálkozásra,
közösségi és egyéni sportra, tudatos vásárlásra) nevelése, a drog- alkohol- és
dohányzás prevenció, a gyermekek környezeti nevelése, az épített és természetes
környezet védelmére, természetszeretetre, és a természetes környezet alkotóinak
szeretetére, tiszteletben tartására nevelése a reparáció és a megelőzés
eszközével.
Az egyesület továbbá sport és egyéb szabadidős tevékenységeket, és
társadalmi összefogáson alapuló helyi közösségi tevékenységeket szervez és
bonyolít le.
Az egyesület további célja a
generációk közötti kapcsolattartás erősítése, kifejezetten a hagyományőrzés,
továbbá kulturális programok szervezése, és az olvasóvá nevelés, elsősorban a
kisgyermek, serdülő és ifjúsági korosztálynak, valamint ismeretterjesztő,
oktatási tevékenység folytatása is. Feladata a gyermekvédelmi rendszerhez
kapcsolódó feladatok ellátása, a gyermek családban történő nevelkedésének
elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése
érdekében. Ifjúsági közösségi tér létrehozása és gyermekvédelmi valamint
bűnmegelőzési céllal történő működtetése. A szociálisan rászoruló és egyéb
hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok, valamint családjaik segítése,
integrációjuk előmozdítása. Az egyesület további célja a gyermek és az ifjúsági
korosztály demokráciára nevelése, az emberi és kifejezetten a gyermeki jogok
ismeretének előmozdítása, a jogtudatosítás is.
Céljainak megvalósítását,
nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenységét egyesület
formájában végzi.
Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása
érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem
lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet
csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célokban
megfogalmazott célokra használja fel. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a
támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki
által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által
tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő
juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az
Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem
bocsáthat ki, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez
tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Az egyesület beszámolójába
bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet, továbbá működésének,
szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a szórólapokon,
szakfolyóiratokban, helyi hirdetőtáblán, saját Internetes Honlapján és
közösségi médiafelületeken való közzététel útján biztosítja.
Az Egyesület a működéséről,
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását
követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint
mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót
készíteni. Az Egyesület beszámolója tartalmazza a mérleget (egyszerűsített
mérleget), az eredménykimutatást (eredménylevezetést). Az egyesület
beszámolóját a Közgyűlés egyszerű többséggel hagyja jóvá. AZ Egyesület köteles a közgyűlés által
elfogadott beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik
hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. Közvetlen
politikai tevékenységnek minősül a párt érdekében végzett politikai
tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a
megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az
Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város
képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése;
nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott
nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati
képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.
Az Egyesület szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást
nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.
Az Egyesület tagsággal rendelkezik, de nem zárja ki, hogy tagjain kívül
más is részesülhessen szolgáltatásaiból.
- §
3.1
Az egyesület politikai
tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és az azoknak anyagi
támogatást nem nyújt.
Az egyesület vállalkozási
tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve
végez.
3.2 Erőforrások
Az Egyesület rögzíti, hogy
megfelelő erőforrás áll az Egyesület rendelkezésére, tekintettel arra, hogy az
előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a törvényben rögzített feltételek
teljesültek.
II. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
1.§
Az egyesület nyitott, tagja lehet
minden olyan természetes és jogi személy, aki az alapszabály rendelkezéseit
magára nézve kötelezőnek elfogadja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok
megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
2§
Az egyesület tagjai az őket megillető jogok és
kötelezettségek alapján:
a.) rendes
tagok
b.) pártoló
tagok
c.) tiszteletbeli
tagok
3.§
A tagsági viszony keletkezése:
- Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes-,
illetve jogi személy, vagy ezen jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezete, amely az egyesület alapszabályát elfogadja és a tagdíjat
befizeti.
- Az egyesületbe pártoló tagként az vehető fel, aki
az egyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja.
- Az egyesületbe tiszteletbeli tagként az vehető fel,
aki az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az egyesület
célkitűzéseit elsősorban erkölcsileg támogatja.
- a rendes és pártoló tagsági viszony írásbeli
belépési nyilatkozat alapján jön létre. A tagfelvétel kérdésében az
egyesület elnöksége határoz a belépési nyilatkozat átvételét követő 30
napon belül. A tagfelvételt megtagadó határozat ellen az egyesület közgyűléséhez
lehet fellebbezni a határozat kézbesítését követő 15 napon belül. A fellebbezést
a következő rendes közgyűlés tárgyalja meg.
- A tiszteletbeli tagságról – az elnökség javaslata
alapján - közgyűlés dönt.
4.§
A tagsági viszony megszűnése:
- Tagsági
viszony megszűnik:
a) a tag
kilépésével;
c) a tag
kizárásával;
d) a tag
halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
A tag tagsági
jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal
bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
- Jogszabályt,
alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület
céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható
jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai
3.1. A
jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az
Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható
jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve
rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.
3.2. A
jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az
Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény
alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy a titkár javaslatára a közgyűlés
rendeli el.
3.3.A
jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot
az Egyesület elnöke vagy az Egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e
feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele
mellett meghallgatja.
3.4. A
vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a
személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak.
A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre
álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett
határozati javaslatát.
3.5. A
határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a
titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló
által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.
3.6. A
vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a
határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati
javaslat elfogadását.
3.7. Az
összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról
az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.
3.8. A közgyűlés
az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek
megfelelően - figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve
rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.
3.9. A
jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell
tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény
alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A
határozatot a taggal írásban közölni kell.
3.10. A hátrányos
jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől
kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát
- A tag kizárása
4.1. A tagnak jogszabályt, az
egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten
sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi
szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha
az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
4.2. A tag
kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A
bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a
titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a
közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban
a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv
felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a
határozathozatalra az alapszabály 3. pontjában foglaltak az irányadóak
4.3. A tag
kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell
ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket
és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A
kizáró határozatot a taggal közölni kell.
4.4. A kizárásról rendelkező
határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület
székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat
felülvizsgálatát.
5.§
Az egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei:
- Az egyesület rendes tagjának jogai:
- személyesen, illetőleg a jogis személy tag
képviselői útján részt vehet az egyesület taggyűlésén, az egyesület
vezető tisztségviselőinek, képviselőinek megválasztásában, a határozatok
meghozatalában,
- megválasztható az egyesület tisztségviselőjévé,
- részt vehet az egyesület tevékenységében, és
rendezvényein;
- észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt
nyilváníthat az egyesületet érintő bármilyen kérdésekben;
- használhatja az egyesület létesítményeit és felszereléseit.
- Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei:
- az egyesület alapszabályának és egyéb
szabályzatainak megtartása,
- illetőleg megtartásának biztosítása,
- tisztségbe történő választása eseté az azzal járó
feladatok legjobb képessége szerinti ellátása,
- az egyesület által meghatározott célkitűzések
megvalósításának elősegítése,
- tagdíj megfizetése,
- az egyesület vagyonának megóvása.
3. Az egyesület pártoló tagjainak
jogállása:
a.
csak vagyoni hozzájárulásával vesz részt az egyesület
tevékenységében
b.
a pártoló tag az az egyesület szerveinek ülésén
tanácskozási joggal vehet részt
c.
vezető tisztségviselővé nem választható.
4. Az egyesület tiszteletbeli tagjainak jogállása:
a.
az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt
b.
vezető tisztségviselővé nem választható
6.§
A tagdíj rendelkezésre bocsátásának módja és határideje
A tagdíj megfizetésére kötelezettek az adott évi tagdíjat
az annak mértékéről szóló döntés közlését követően a házipénztárba
befizetéssel, vagy az egyesület folyószámlájára történő utalással bocsátják
rendelkezésre a tárgyév december 31-éig.
III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
1.§
Közgyűlés
Az egyesület döntéshozó szerve a
közgyűlés.
A közgyűlés évente legalább egy
alkalommal ülésezik.
A közgyűlés nem nyilvános; azon a
tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által
meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási
joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
2.§
A közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a)
az alapszabály módosítása;
b)
az egyesület megszűnésének, egyesülésének és
szétválásának elhatározása;
c)
a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának
megállapítása;
d)
az éves költségvetés elfogadása;
e)
az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni
helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f)
a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető
tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g)
az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját
tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek
hozzátartozójával köt;
h)
a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a
felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési
igények érvényesítéséről való döntés;
i)
a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk
megállapítása;
j)
a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának
megállapítása; és
k)
a végelszámoló kijelölése.
3.§
A közgyűlés határozathozatala
Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő
tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület
megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok
háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz
nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok
háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a
jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.
4.§
A közgyűlés összehívásának és
lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó
tartalmának, a napirendnek szabályai
A közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén a titkár -
írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok
többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze.
A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott
meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok
részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő
legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló
határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.
A meghívónak tartalmaznia kell
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének
megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
A napirendet a meghívóban olyan
részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni
kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
Minden meghívott tagnak biztosítani
kell azt a lehetőséget, hogy a tárgyalandó napirendi pontok bármelyikéhez
tartozó iratokba a Közgyűlés megkezdése előtt betekinthessen.
A Közgyűlés, mint legfőbb döntéshozó
szerve ülését az Egyesület székhelyén tartja.
Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen
hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi
részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés
megtartásához.
A közgyűlési meghívó
kézbesítésétől számított, 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a
közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését
kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a
közgyűlést összehívó szerv jogosult dönteni.
A kiegészített napirendet is igazolható módon közölni
kell a tagokkal.
Ha a napirend kiegészítése iránti
kérelemről a közgyűlést összehívó szerv nem dönt, vagy azt elutasítja, a
közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően
külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A közgyűlés a meghívóban szereplő
– illetve elfogadás esetén a kiegészített - napirendi pontokban hozhat
határozatot kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a
napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
5.§
A közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a
szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a
jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai
A közgyűlés a megnyitását követően
megválasztja a levezető elnököt, valamint a jegyzőkönyvvezetőt. A Közgyűlés ezt
követően megválasztja a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot.
A közgyűlés levezető elnöke
illetve a hitelesítő tagok csak az Egyesület tagjai közül választhatók.
Közgyűlésen minden tagnak egy szavazata
van. Szavazni csak személyesen lehet, a szavazati jog nem átruházható, a tagot
meghatalmazott nem képviselheti.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő
szavazásra jogosult vesz részt. A határozatképességet minden
határozathozatalnál meg kell vizsgálni. Ha egy tag valamilyen ügyben nem
szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség
megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Az ugyanazon
tárgyban szabályszerűen ismételten összehívott közgyűlés az azon megjelentek
számára tekintet nélkül határozatképes.
A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza.
Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt
napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító
valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a
határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A határozathozatalhoz egyszerű
szótöbbség szükséges. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell
tekinteni vagy új szavazást kell tartani.
A tisztségviselők megválasztásához a jelenlévők
többségi szavazata szükséges.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség
alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben,
aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi
befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A
jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti
ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A
jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az
egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a
közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés
tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók
jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.
IV. ELNÖKSÉG
- §
- Vezető
tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a
tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
- Ha a
vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a
természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében
ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt
személyre is alkalmazni kell.
- A
vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
- Nem
lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt
jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez
fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
- Nem
lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen
eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel
eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt
tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
- Az
eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető
tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői
tevékenységtől.
- Az
egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja.
Az elnökség tevékenységről az egyesület közgyűlésének köteles beszámolni.
- Az
elnökség jogosult dönteni mindazokban a kérdésekben, amelyeket az
alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
- Az
elnökséget a közgyűlés nyílt szavazással választja tagjai sorából. Az
elnökségnek csak olyan magyar állampolgár lehet tagja, akinek nincs
eltiltva a közügyek gyakorlásától.
- Nem
lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az egyesület megszűntét követő
2 évig az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak
megszűntét megelőző 2 évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely
az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette
ki.
- A
vezető tisztségviselő, illetve ennek jelölt személy köteles valamennyi
érintett közhasznú szervezetet előzetesen írásban tájékoztatni arról, hogy
ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az
elnökség megbízatása 5 évre szól.
- Az
elnökség 3 főből áll. Az elnökség tagja: elnök, alelnök, titkár.
2.§
Az elnökség feladata és hatásköre, működése:
- Az egyesület közgyűlésének összehívása,
- az egyesület törvényes és alapszabályszerű
működésének biztosítása és felügyelete,
- a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezés
és a végrehajtás ellenőrzése,
- az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának
megállapítása és módosítása,
- az egyesület működésével kapcsolatos egyéb szabályzatok
megállapítása és módosítása,
- az egyesület szabályzatában meghatározott fegyelmi
jogkör gyakorlása,
- az évi költségvetés-tervezet megállapítása,
- az éves beszámoló elkészítése és a közgyűlés elé
terjesztése,
- tagfelvételi kérelmek elbírálása, új tagok
felvétele,
- döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket a jogszabály
alapszabály, illetőleg a közgyűlés a hatáskörébe utal.
3.§
Az elnök feladatai
Az elnökség üléseinek összehívása
és vezetése, az egyesület képviselete hatóságok, és harmadik személyekkel
szemben, a közgyűlés, az elnökség által meghatározott feladatok ellátásának
koordinálása és irányítása képezi az elnök legfőbb feladatát. Az elnök eseti
megbízása alapján az egyesület más tagja is elláthatja a képviseletet.
4.§
Az alelnök feladatai
Az elnök tevékenységének
segítése, az elnökség által esetenként rábízott feladatok ellátása. Az elnök
akadályoztatása esetén ellátják az elnök feladatait.
5.§
A titkár feladatai:
Az egyesület iratainak kezelése, szervezési
és koordinációs feladatok ellátása.
6.§
Az elnökségi tagság megszűnése:
Az elnökségi tagság megszűnik:
a.) a
mandátum lejártával
b.) felmentéssel
c.) lemondással
d.) visszahívással
e.) az
egyesületi tagság megszűnésével.
7.§
Az elnökség ülése
- Az elnökség a szükségeshez képest – de évente legalább
két alkalommal – tart ülést, amelyet az elnök hív össze. Az ülés
összehívása írásban történik. A meghívót a napirend megjelölésével az ülés
megtartása előtt legalább 5 nappal köteles az elnök elektronikus úton
megküldeni
- Az elnökség valamennyi tag jelenléte esetén
határozatképes.
- Az elnökség ülésén az elnökség tagjai közül meg
kell választani a levezető elnököt.
- Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni.
A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévők
felsorolását, a levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, a hitelesítő
személyét, a napirendet, a hozzászólásokat, a döntés tartalmát,
időpontját, hatályát, a támogatók, ellenzők és a tartózkodók számarányát.
A jegyzőkönyvet az elnökség ülésének levezető elnöke írja alá, és az
elnökség másik két tagja hitelesti. Az ülésen minden tag egy szavazattal
rendelkezik.
- Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt
vehet illetve az elnökség ülésének tárgykörében érdekelt egyéb személyt,
szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
- Az elnökségi ülést össze kell hívni, ha az elnök vagy
az elnökségi tagok bármelyike az ok és cél megjelölésével kéri.
- Az elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt
szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogszabály minősített
többséget ír elő.
- A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által
hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok
könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesti. A
határozat csak ezzel válik érvényessé.
- A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv
határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli
hozzátartozója a határozat alapján
a.)
kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül
b.)
bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő
jogügyletben egyébként érdekelt. E rendelkezés vonatkozózásában nem minősül
előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület
által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak
megfelelő cél szerinti juttatás.
Továbbá a határozat
meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat
kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére
másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat
szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen
a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan
hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy
alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt
más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként
személyesen érdekelt a döntésben.
8.§
- Elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által
hozott döntésekről, olyan naprakész nyilvántartást vezetni, melyből
megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók
és ellenzők számaránya (ha lehetséges a személye is).
- Az egyesület elnöke köteles a taggyűlés és az
elnökség határozatait az érintettekkel írásban közölni és az egyesület
székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán a határozat meghozataláról számított
15 napig kifüggeszteni.
- Az egyesület és az elnökség a működéséről,
szolgáltatásai igénybe vételéről, beszámolóiról, szóló adatokat ugyancsak
az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán köteles nyilvánosságra
hozni.
- Az egyesület elnöke köteles gondoskodni arról, hogy
az egyesület és az elnökség működésével kapcsolatosan keletkezett
iratokban bárki betekinthessen, illetve köteles ezekről az iratokról
felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet)
írásban kell az elnök részére megküldeni.
- Az elnök köteles bármely jogszabály által
felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést
haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt
megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági
határozat által előírt határidőben teljesíteni.
- Az elnökség köteles az iratbetekintésről külön
nyilvántartást vezeti, melyekből megállapítható a kérelmező neve, a kért
irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
V. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
- Az Egyesületet az elnök önállóan képviseli. Az elnök az Egyesületet akként jegyzi, hogy
az Egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá a saját nevét aláírási
címpéldányának megfelelő formában aláírja.
VI. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
1.§
Az egyesület vagyona:
- Az egyesület vagyona:
a.)
tagok által fizetett tagdíjakból,
b.)
a pártoló tagok vagyoni hozzájárulásából,
c.)
jogi és magánszemélyek felajánlásaiból és
hozzájárulásaiból,
d.)
egyéb forrásból származik,
e.)
gazdasági vállalkozási tevékenységből
2.§
Az egyesület gazdálkodása
- Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak
közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve
végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az
alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységére fordítja.
- Az egyesület bevételével önállóan gazdálkodik, tartozásaiért
saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a
megfizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek.
- Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezés
kizárólag az elnök aláírásával történik.
4.§
A működés és gazdálkodás felügyelete
Kötelező
felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes
személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja.
A
felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az
alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának
ellenőrzése.
Ha az Egyesület éves bevétele
meghaladja az ötvenmillió Forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő
szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál
fogva egyébként nem áll fenn.
Nem lehet a felügyelő szerv
elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
- A vezető szerv elnöke, vagy tagja,
- A közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más
tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányul egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,
- A közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül
–kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli
szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági
jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti
juttatást-, illetve
- Az a.)-c.)
pontban meghatározott személyek hozzátartozója
- A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
VII. EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
Az egyesület jogutód nélkül
megszűnik, ha
a)
határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b)
megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel
bekövetkezett;
c)
a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d)
az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve
mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló
megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a
nyilvántartásból törli.
A
jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt
vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói
jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük
a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.
A
jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból
való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem
elégített tartozásaiért.
Egyesület
más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak
egyesületekre válhat szét.
A
jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület
jogutód nélkül megszűnik, ha
a)
az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása
lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b)
az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
A nyilvántartó bíróság jogszabályban
meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz
rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban
megjelölt szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
A
fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó
határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén
ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület
törlésével száll át az új jogosultra.
Az
egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e
minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a
jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének
időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a
részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha
lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül
megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt
érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen
kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető
tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta
után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés
végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
- Az egyesület működése felett az ügyészség törvényességi
ellenőrzést gyakorol.
- Az egyesület bírósági nyilvántartással jön létre.
IX. AZ ALAPSZABÁLY HATÁLYA
A Közgyűlés felhatalmazza az
Egyesület elnökét, hogy az elfogadott Alapszabályt terjessze az illetékes törvényszék
elé.
Az Egyesület Alapszabályának jelen módosítása 2015. december
28-án lép hatályba.
Az alapszabályban
nem részletezett kérdésekben a 2013. évi V. tv (a Polgári Törvénykönyv) és a
2011. évi CLXXV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Jelen
alapszabályt a közgyűlés 2015. december 28-én fogadta el, 7/2015. (XII.28.)
számú határozatával.
Ipolydamásd, 2015. december 28.
|
……………………………………………
Egyesület
elnöke
|
……………………………………………
Egyesület
titkára
|
|
|
|
