A Talea Viridis – Ipolydamásd Gyermekeiért és Ifjúságáért Közhasznú Egyesület
ALAPSZABÁLYA
Alulírott Alapítók, mint a Talea Viridis – Ipolydamásd Gyermekeiért és Ifjúságáért Közhasznú Egyesület közgyűlése, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelmények szerint a mai napon az Egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadtuk el:
I. AZ EGYESÜLET ADATAI
I/1. Az Egyesület neve
Talea Viridis – Ipolydamásd Gyermekeiért és Ifjúságáért Közhasznú Egyesület
Az Egyesület rövidített neve: Talea Egyesület.
I/2. Az Egyesület székhelye
2631 – Ipolydamásd, Fő út 63.
I/3. Az Egyesület jogállása
Az Egyesület önálló jogi személy, közhasznú szervezet.
I/4. Az Egyesület működési területe
Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.
I/5. Az Egyesület célja
Az egyesület célja működése során a helyi és a település vonzáskörzetében lévő más települések gyermekei és ifjúsága kohéziójának megteremtése, a gyermekek egészséges életre (egészséges táplálkozásra, közösségi és egyéni sportra, tudatos vásárlásra) nevelése, a drog- alkohol- és dohányzás prevenció, a gyermekek környezeti nevelése, az épített és természetes környezet védelmére, természetszeretetre, és a természetes környezet alkotóinak szeretetére, tiszteletben tartására nevelése a reparáció és a megelőzés eszközével.
Az egyesület továbbá sport és egyéb szabadidős tevékenységeket, és társadalmi összefogáson alapuló helyi közösségi tevékenységeket szervez és bonyolít le.
Az egyesület további célja a generációk közötti kapcsolattartás erősítése, hagyományőrzés, továbbá kulturális programok szervezése elsősorban a kisgyermek, serdülő és ifjúsági korosztálynak, valamint ismeretterjesztő, oktatási tevékenység folytatása is.
Ifjúsági közösségi tér létrehozása és gyermekvédelmi valamint bűnmegelőzési céllal történő működtetése.
A szociálisan rászoruló és egyéb hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok, valamint családjaik segítése, integrációjuk előmozdítása.
Az egyesület további célja a gyermek és az ifjúsági korosztály demokráciára nevelése, az emberi és kifejezetten a gyermeki jogok ismeretének előmozdítása, a jogtudatosítás is.
Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.
Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.
Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.
Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a szórólapokon, szakfolyóiratokban, helyi hirdetőtáblán, saját Internetes Honlapján és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési választáson, és megyei, fővárosi önkormányzati választáson önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.
Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenységek az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) bekezdése alapján:
1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
2. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
3. kulturális tevékenység,
4. természetvédelem, állatvédelem,
5. környezetvédelem,
6. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
7. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
8. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
9. emberi és állampolgári jogok védelme.
II.
A TAGSÁGI VISZONY
II/1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják.
Az egyesületi tagság formái:
a) rendes tagság,
b) pártoló tagság.
II/2. Az Egyesület rendes tagjai
Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.
Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.
A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.
Amennyiben az Elnökség elutasítja a rendes taggá történő felvétel iránti kérelmet, a kérelmező a Közgyűléshez fellebbezhet az elutasító döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül.
Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.
Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.
Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.
Az Egyesület rendes tagjainak jogai:
(1) Az Egyesület tagja jogosult:
a) részt venni az Egyesület Közgyűlésén;
b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolni a Közgyűlésen;
c) bármely társasági tisztségre választani és megválaszttatni azzal, hogy az egyesület kiskorú tagja csak az életkorának megfelelő tisztségre választható;
d) részt venni az Egyesület rendezvényein;
e) igénybe venni az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,
f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kapni.
(2) Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
a) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait, továbbá az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani;
b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
c) kötelesek az Elnökség által évente meghatározott tagdíjat késedelem nélkül megfizetni;
A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.
II/3. Pártoló tagok
Az Egyesület pártoló tagja lehet az természetes személy, jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. §), aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.
A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt. Amennyiben az Elnökség elutasítja a pároló taggá történő felvétel iránti kérelmet, a kérelmező a Közgyűléshez fellebbezhet az elutasító döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.
II/4. A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;
b) a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása miatt (a felszólítás után kitűzött 90 napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozattal);
c) a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével;
d) a tag kizárásával
e) a tag halálával.
Tagkizárás ügyében első fokon egyszerű szótöbbséggel az Elnökség dönt, másodfokon az Egyesület Közgyűlése minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével határoz. Az Egyesületből az a tag zárható ki, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a kilencven napnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, továbbá ha a tag tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti, vagy szellemiségének nem megfelelő magatartást tanúsít.
III.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI
Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok és az Elnök valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.
Az Egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az Egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt.
III/1. Az Egyesület szervei
Az Egyesület testületi szervei:
Közgyűlés,
Elnökség,
Felügyelő Bizottság.
Az Egyesület tisztségviselői:
az elnök,
az elnökségi tagok,
a titkár,
a felügyelő bizottsági elnök és
a felügyelő bizottság tagjai.
III/1/1. A Közgyűlés
A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.
A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Pest Megyei Bíróság elrendeli.
A Közgyűlést a titkár írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%-a +1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívják.
A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén a titkár elnököl.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által 2 felkért tag hitelesít.
A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a jelenlévő tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.
A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Az iratok folyamatos kezelését az Egyesület titkára látja el.
A közgyűlési határozatot az érintettekkel döntés időpontját követő két héten belül írásban igazolható módon közölni kell. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
A Közgyűlés Határozatait bárki által hozzáférhető módon nyilvánosságra is kell hozni. Ennek érdekében a határozat meghozatalát követően nyolc napon belül gondoskodni kell a határozatnak az Egyesület székhelye külső hirdetőtábláján történő kifüggesztéséről, továbbá az Egyesület Internetes Honlapjára történő feltöltésről. A nyilvánosságra hozott határozatot tizenöt napig jól látható módon kell kifüggesztve tartani, amely időtartamba a kifüggesztés napja is beleszámít. Az Internetes Honlapon történő hozzáférésre ugyanez a szabály alkalmazandó azzal, hogy a korábban nyilvánosságra hozott határozatokat is elérhetővé kell tenni archív mappában a nyilvánosságra hozataltól számított legalább egy éven át.
A közgyűlés határozatai nyilvánosságra hozataláról a titkár gondoskodik.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
Az Egyesület Internetes Honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
1. Az Alapszabály megállapítása, módosítása.
2. Az éves költségvetés meghatározása.
3. Az Elnökség éves beszámolójának elfogadása.
4. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni; közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év 150. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik
5. Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása.
6. Tagkizárási ügyben másodfokon dönt.
7. Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása.
8. Az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása.
9. A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása
10. Más társadalmi szervezettel való egyesülés, valamint a feloszlás kimondása;
11. A tisztségviselők visszahívása, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak, és lemondásuk elfogadása.
III/1/2. Az Elnökség
Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat három tagú Elnökség látja el. Az elnökséget a közgyűlés választja öt éves időtartamra. Az Elnökség tagjai az elnök, a titkár, és az Elnökség tagja. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.
Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség szavazásra jogosult tagjainak több mint a fele jelen van.
Az Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület titkára látja el.
Az Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület Honlapján nyilvánosságra hozza.
Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az Elnökség feladatai:
1. az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével
2. az ügyrend elfogadása
3. az etikai szabályok elfogadása
4. tagfelvétel jóváhagyása
5. a tag írásbeli lemondásának elfogadása
6. a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozat meghozatala
7. első fokon eljárás tagkizárás ügyében
8. tag jelentésének befogadása annak kilépési szándéka esetén
9. az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,
10. a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
11. döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
12. az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatok ellátása
Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.
Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A kizárási eljárást első fokon az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A taggal az elnökség indokolással ellátott kizáró határozatát írásban közölni kell. Az tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát gyakorolhatja.
A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. Ezen felül a határozatot 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróság előtt megtámadhatja az Etv. 10. §-a alapján.
III/1/3. A Felügyelő Bizottság
Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely 3 főből áll. A Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés választja 5 évre. A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatók, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a Közgyűlésnek felel.
A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Felügyelő Bizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja;
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –; illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója;
e) a közhasznú szervezetekről szóló törvény 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ki van zárva.
A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.
A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.
A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.
A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
Az 1997. évi CLVI. törvény 11. §-a alapján:
(1) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(2) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
(3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(4) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
III/2. Az Egyesület tisztségviselői
Az Egyesület tisztségviselői az Elnökség összes tagja és a felügyelő bizottság elnöke és tagjai. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja. Az Egyesület tisztségviselőinek jelölése nyíltan, megválasztásuk titkos szavazással történik.
II/2/1. Az Elnök
Az elnök megbízatása a megválasztás napjától öt évre szól. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre egy alkalommal újra megválasztható. A titkár megbízatása visszavonásig, illetve lemondásig, de nem tovább, mint megválasztásától számított öt évig tart.
Az elnök feladatai:
a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,
b) rendezvények szervezése,
c) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
d) az Egyesület működésének irányítása,
e) utalványozási jog gyakorlása a titkárral vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen,
f) a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
g) a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
h) az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
i) az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt.
A titkár feladatai:
a) a Közgyűlés és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,
b) éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
c) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése,
d) amennyiben ez mások vagy az Egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatok valamint az Egyesület beszámolóinak az Egyesület Internetes Honlapján nyilvánosságra hozatala, továbbá a Közgyűlés Határozatainak az Egyesület székhelye hirdetőtábláján történő nyilvánosságra hozataláról történő gondoskodás.
V.
AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA
V/1. Az egyesület működése
Az Egyesület mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik. A tagdíj összegét, befizetésének módját az Elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók. Az Egyesület köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosságszámára elérhető módon közzétenni.
V/2. Az Egyesület képviselete
V/2/1. Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli, az V/2/2. pontban foglalt kivétellel.
V/2/2. Az Egyesület bankszámlája felett az elnökség bármely két tagja együttesen jogosult rendelkezni.
V/3. Az Egyesület megszűnése
Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja. Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt.
Egyesült közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
V/4. Az Egyesület vagyoni eszközei
Az Egyesület bevételei elsősorban:
a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d) a tagdíj;
e) vállalkozási tevékenységből származó bevétel;
f) az Egyesület rendezvényeinek bevételei.
V/5. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása
Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.
A kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik.
VI.
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE
Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet a következő szervezetek látják el: az adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti belső ellenőrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében – a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség.
VII.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvény-könyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok az Ipolydamásdon 2009. október 2. napján tartott Megismételt Alakuló Közgyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta.
Az Egyesület Alapszabályát a Pest Megyei Bíróságnak az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.
Kelt: Ipolydamásd, 2009. október 02.
dr. Szabó-Tasi Katalin
Egyesület elnöke
Halmai Gellért
Egyesület titkára
Berezvai Péter
jegyzőkönyvvezető
