A Talea Viridis – Ipolydamásd
Gyermekeiért és Ifjúságáért Közhasznú Egyesület
ALAPSZABÁLYA
Alulírott
Alapítók, mint a Talea Viridis – Ipolydamásd
Gyermekeiért és Ifjúságáért Közhasznú Egyesület közgyűlése, az
egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése, a Magyar
Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény vonatkozó
rendelkezései, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.
törvényben foglalt követelmények szerint a mai napon az Egyesület Alapszabályát
az alábbi tartalommal fogadtuk el:
I. AZ
EGYESÜLET ADATAI
I/1. Az Egyesület neve
Talea Viridis – Ipolydamásd Gyermekeiért és Ifjúságáért
Közhasznú Egyesület
Az
Egyesület rövidített neve: Talea Egyesület.
I/2. Az Egyesület
székhelye
2631 – Ipolydamásd, Fő út 63.
I/3. Az Egyesület
jogállása
Az Egyesület önálló jogi személy, közhasznú
szervezet.
I/4. Az Egyesület működési területe
Az Egyesület
működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.
I/5.
Az Egyesület célja
Az
egyesület célja működése során a helyi és a település vonzáskörzetében lévő más
települések gyermekei és ifjúsága kohéziójának megteremtése, a gyermekek egészséges
életre (egészséges táplálkozásra, közösségi és egyéni sportra, tudatos
vásárlásra) nevelése, a drog- alkohol- és dohányzás prevenció, a gyermekek környezeti
nevelése, az épített és természetes környezet védelmére, természetszeretetre,
és a természetes környezet alkotóinak szeretetére, tiszteletben tartására
nevelése a reparáció és a megelőzés eszközével.
Az
egyesület továbbá sport és egyéb szabadidős tevékenységeket, és társadalmi
összefogáson alapuló helyi közösségi tevékenységeket szervez és bonyolít
le.
Az
egyesület további célja a generációk közötti kapcsolattartás erősítése, hagyományőrzés,
továbbá kulturális programok szervezése elsősorban a kisgyermek, serdülő és
ifjúsági korosztálynak, valamint ismeretterjesztő, oktatási tevékenység
folytatása is.
Ifjúsági
közösségi tér létrehozása és gyermekvédelmi valamint bűnmegelőzési céllal
történő működtetése.
A
szociálisan rászoruló és egyéb hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok,
valamint családjaik segítése, integrációjuk előmozdítása.
Az
egyesület további célja a gyermek és az ifjúsági korosztály demokráciára
nevelése, az emberi és kifejezetten a gyermeki jogok ismeretének előmozdítása,
a jogtudatosítás is.
Az
Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is
részesülhessen.
Az
Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében
gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az
Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak
közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célokban
megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület
befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot
készíteni és elfogadni.
Az
Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem
tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek
mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott
nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás
alapjául nem szolgálhat.
Az
Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az
egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású
alkalmazottat is foglalkoztathat.
Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak
és beszámolóinak nyilvánosságát a szórólapokon, szakfolyóiratokban, helyi
hirdetőtáblán, saját Internetes Honlapján és egyéb sajtótermékekben való
közzététel útján biztosítja.
Az
Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól
független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást
nem kap, továbbá országgyűlési választáson, és megyei, fővárosi önkormányzati választáson önkormányzati
képviselőjelöltet, Európai Parlament
tagjának történő választáson jelöltet, továbbá polgármester-jelöltet nem
állít, és nem támogat.
Az
Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.
Az
Egyesület által végzendő közhasznú tevékenységek az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c)
bekezdése alapján:
1. egészségmegőrzés,
betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
2. nevelés
és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
3. kulturális
tevékenység,
4. természetvédelem,
állatvédelem,
5. környezetvédelem,
6. gyermek-
és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
7. hátrányos
helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
8. sport,
a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján
folytatott sporttevékenység kivételével,
9. emberi
és állampolgári jogok védelme.
II.
A TAGSÁGI VISZONY
II/1. Az Egyesületbe felvételüket
kérhetik azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem
rendelkező társaságok, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják.
Az egyesületi tagság formái:
a)
rendes tagság,
b)
pártoló tagság.
II/2. Az Egyesület rendes tagjai
Az
Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkező társaság és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület
alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek
teljesítését vállalja.
Az
Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt
belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz –
amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy
igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület
tagságában.
A
tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe
tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján,
egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A
tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával
jön létre.
Amennyiben
az Elnökség elutasítja a rendes taggá történő felvétel iránti kérelmet, a
kérelmező a Közgyűléshez fellebbezhet az elutasító döntésről szóló értesítés
kézhezvételét követő nyolc napon belül.
Kilépési
szándékát a tag köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség
részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.
Az
Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást
vezetni.
Az
Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes
aktivitás útján gyakorolják.
Az
Egyesület rendes tagjainak jogai:
(1) Az Egyesület tagja jogosult:
a)
részt venni az Egyesület Közgyűlésén;
b)
tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolni a
Közgyűlésen;
c)
bármely társasági tisztségre választani és megválaszttatni azzal,
hogy az egyesület kiskorú tagja csak az életkorának megfelelő tisztségre
választható;
d)
részt venni az Egyesület rendezvényein;
e)
igénybe venni az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,
f)
a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől
tájékoztatást kapni.
(2) Az
Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
a) kötelesek
megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit,
illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait, továbbá az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét
tiszteletben tartani;
b) kötelesek
teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt
feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek
megvalósítását;
c) kötelesek
az Elnökség által évente meghatározott tagdíjat késedelem nélkül megfizetni;
A
nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja jogait és
teljesítheti kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak
személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.
II/3. Pártoló tagok
Az
Egyesület pártoló tagja lehet az természetes személy, jogi személy, társadalmi
vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. §), aki, illetőleg amely készségét fejezi
ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.
A
jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag
képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata,
tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, egyebekben
jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
A
pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt. Amennyiben az Elnökség
elutasítja a pároló taggá történő felvétel iránti kérelmet, a kérelmező a
Közgyűléshez fellebbezhet az elutasító döntésről szóló értesítés kézhezvételét
követő nyolc napon belül. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon
járhat el.
II/4. A tagsági viszony megszűnik:
a) a
tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;
b) a
tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása miatt (a felszólítás után kitűzött 90
napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi
határozattal);
c) a
jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével;
d) a
tag kizárásával
e) a
tag halálával.
Tagkizárás
ügyében első fokon egyszerű szótöbbséggel az Elnökség dönt, másodfokon az
Egyesület Közgyűlése minősített
többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább
háromnegyedes szavazat-többségével határoz. Az Egyesületből az a tag zárható
ki, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy
súlyosan megszegi; így különösen, ha a kilencven napnál régebben lejárt
esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, továbbá ha a
tag tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását
veszélyezteti, vagy szellemiségének nem megfelelő magatartást tanúsít.
III.
AZ EGYESÜLET
SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI
Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége. Az Egyesület
ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az
Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség irányítja és látja el. Az
Egyesület vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok és az Elnök valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és
tagjai.
Az
Egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az Egyesület képviselője olyan
magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi
tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a
közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt.
III/1. Az Egyesület szervei
Az Egyesület testületi szervei:
Közgyűlés,
Elnökség,
Felügyelő Bizottság.
Az Egyesület tisztségviselői:
az elnök,
az elnökségi tagok,
a titkár,
a felügyelő bizottsági elnök és
a felügyelő bizottság tagjai.
III/1/1. A Közgyűlés
A
Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a
jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.
A
Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer
tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által
aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést
össze kell hívni, ha azt a Pest Megyei Bíróság elrendeli.
A
Közgyűlést a titkár írásban hívja
össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről
legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az
ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
A
Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%-a +1 fő jelen
van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak
az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon
belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a
megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelen
Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik
határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívják.
A
Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén a titkár elnököl.
A
Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a
Közgyűlésen az elnök által 2 felkért tag hitelesít.
A
Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel
hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos
szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a jelenlévő tagok
egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben
titkosan történik.
A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a
személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],
élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
-
kötelezettség vagy
felelősség alól mentesül, vagy
-
bármilyen más előnyben részesül, illetve a
megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem
minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület
által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő
cél szerinti juttatás.
Valamely
közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület
Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú
szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig
– vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti
köztartozását nem egyenlítette ki.
A
vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi
érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen
tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A
Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül,
amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a
döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A
jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló
okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Az
iratok folyamatos kezelését az Egyesület titkára
látja el.
A közgyűlési határozatot az érintettekkel döntés
időpontját követő két héten belül írásban
igazolható módon közölni kell. Az
Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe
behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy
abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést
támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
A
Közgyűlés Határozatait bárki által hozzáférhető módon nyilvánosságra is kell
hozni. Ennek érdekében a határozat meghozatalát követően nyolc napon belül
gondoskodni kell a határozatnak az Egyesület székhelye külső hirdetőtábláján
történő kifüggesztéséről, továbbá az Egyesület Internetes Honlapjára történő
feltöltésről. A nyilvánosságra hozott határozatot tizenöt napig jól látható
módon kell kifüggesztve tartani, amely időtartamba a kifüggesztés napja is
beleszámít. Az Internetes Honlapon történő hozzáférésre ugyanez a szabály
alkalmazandó azzal, hogy a korábban nyilvánosságra hozott határozatokat is
elérhetővé kell tenni archív mappában a nyilvánosságra hozataltól számított
legalább egy éven át.
A
közgyűlés határozatai nyilvánosságra hozataláról a titkár gondoskodik.
Az
Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület
székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban –
bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
Az
Egyesület Internetes Honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület
szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés
módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült
szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti
juttatások bárki által megismerhetők.
A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
- Az
Alapszabály megállapítása, módosítása.
- Az
éves költségvetés meghatározása.
- Az Elnökség éves
beszámolójának elfogadása.
- Az Egyesület köteles az
éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést
készíteni; közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a
közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év 150.
napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik
- Az Egyesület más
egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása.
- Tagkizárási ügyben
másodfokon dönt.
- Az Elnökség tagjai és az
Elnök megválasztása.
- Az Elnökség tagjai és az
Elnök visszahívása.
- A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása
- Más társadalmi szervezettel
való egyesülés, valamint a feloszlás kimondása;
- A tisztségviselők visszahívása, ha tisztségük ellátására
méltatlanná válnak, és lemondásuk elfogadása.
III/1/2. Az Elnökség
Az
Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat három tagú Elnökség
látja el. Az elnökséget a közgyűlés választja öt éves időtartamra. Az Elnökség
tagjai az elnök, a titkár, és az
Elnökség tagja. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel –
esetenként további tagok hívhatók meg.
Az
Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek
közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban
együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
-
kötelezettség vagy
felelősség alól mentesül, vagy
-
bármilyen más előnyben részesül, illetve a
megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem
minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület
által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő
cél szerinti juttatás.
Valamely
közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség vezető
tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be –
annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget,
amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette
ki.
A
vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi
érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen
tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az
Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség
üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor
minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban
értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés
határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több mint a fele
jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség
ülései nyilvánosak.
Határozatképtelenség
esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni.
Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor
határozatképesek, ha azokon az Elnökség szavazásra jogosult tagjainak több mint
a fele jelen van.
Az
Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből
megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést
támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a
nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve
és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését
az Egyesület titkára látja el.
Az
Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban –
igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület Honlapján
nyilvánosságra hozza.
Az
Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a
Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az Elnökség feladatai:
- az
éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves
tagdíj kivételével
- az
ügyrend elfogadása
- az
etikai szabályok elfogadása
- tagfelvétel
jóváhagyása
- a tag írásbeli lemondásának
elfogadása
- a tagsági viszonyt
megszüntető elnökségi határozat meghozatala
- első fokon eljárás
tagkizárás ügyében
- tag jelentésének befogadása
annak kilépési szándéka esetén
- az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az
éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi
közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők
részére,
- a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás
céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
- döntés minden olyan egyéb
kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
- az Egyesület operatív vezetésével
kapcsolatos feladatok ellátása
Az
Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés
előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség
döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.
Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A
kizárási eljárást első fokon az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását
bármely tag írásban kezdeményezheti. Az eljárás alá vont taggal az eljárás
megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell.
Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait
előadja. A taggal az elnökség indokolással ellátott kizáró határozatát írásban
közölni kell. Az tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni
szándékozott tag szavazati jogát gyakorolhatja.
A
kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen tizenöt napon belül az
Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. Ezen felül a határozatot 30 napos
jogvesztő határidőn belül bíróság előtt megtámadhatja az Etv. 10. §-a alapján.
III/1/3. A Felügyelő Bizottság
Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelő
Bizottság, amely 3 főből áll. A Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés
választja 5 évre. A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatók,
ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét
maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület
alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos
ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a Közgyűlésnek
felel.
A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől
jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy
felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba
betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Felügyelő Bizottság elnökét az Egyesület
választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.
Nem lehet a felügyelő szerv
elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy
tagja;
b) a közhasznú szervezettel a
megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem
rendelkezik;
c) a közhasznú szervezet cél
szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe
vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –; illetve
d) az a)–c) pontban
meghatározott személyek hozzátartozója;
e) a közhasznú szervezetekről
szóló törvény 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ki van zárva.
A Felügyelő Bizottság tagjai
tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Megbízásukat az
alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.
A Felügyelő Bizottság szükség
szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség
működésének szabályait kell alkalmazni.
A Felügyelő Bizottság tagjait
egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az
Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást,
illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve
munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat
megvizsgálhatja. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet,
jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést
tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.
A Felügyelő Bizottság ülései
nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak
sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő
tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a
hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy
kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya
megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult
jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott
szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok
aláírják.
Az 1997. évi CLVI. törvény 11.
§-a alapján:
(1) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú
szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől
jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy
felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba
betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(2) A felügyelő szerv tagja a közhasznú
szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve
részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
(3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre
jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha
arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan
jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény
(mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása,
illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi
szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét
megalapozó tény merült fel.
(4) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a
felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül
- össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv
összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes
működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a
felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet
ellátó szervet.
III/2. Az Egyesület tisztségviselői
Az
Egyesület tisztségviselői az Elnökség összes tagja és a felügyelő bizottság elnöke és tagjai. A tisztségviselőket a
Közgyűlés választja. Az Egyesület tisztségviselőinek jelölése nyíltan, megválasztásuk
titkos szavazással történik.
II/2/1. Az Elnök
Az
elnök megbízatása a megválasztás napjától öt évre szól. A mandátum lejárta után
az elnök e tisztségre egy alkalommal újra megválasztható. A titkár megbízatása
visszavonásig, illetve lemondásig, de nem tovább, mint megválasztásától
számított öt évig tart.
Az elnök feladatai:
a) a
Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,
b) rendezvények
szervezése,
c) a
Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
d) az
Egyesület működésének irányítása,
e) utalványozási
jog gyakorlása a titkárral vagy
bármelyik elnökségi taggal együttesen,
f)
a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület
munkavállalói felett,
g) a
közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
h) az
elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
i)
az Egyesület képviselete harmadik személyekkel
szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt.
A titkár
feladatai:
a) a Közgyűlés és az Elnökség határozatairól
olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma,
időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és
személye megállapítható,
b) éves
beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé
terjesztése,
c) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az
Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése,
d) amennyiben ez mások vagy az Egyesület jogát
vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, a Közgyűlés és az Elnökség
által meghozott határozatok valamint az Egyesület beszámolóinak az Egyesület
Internetes Honlapján nyilvánosságra hozatala, továbbá a Közgyűlés
Határozatainak az Egyesület székhelye hirdetőtábláján történő nyilvánosságra
hozataláról történő gondoskodás.
V.
AZ EGYESÜLET
MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA
V/1. Az
egyesület működése
Az Egyesület mint társadalmi szervezet
tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése
napján kezdheti meg.
Az
Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges
egyéb jövedelmekből gazdálkodik. A tagdíj összegét, befizetésének módját az
Elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok
tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást
vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját
vagyonukkal nem felelnek.
Az
Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával
felel.
Az Egyesület az államháztartás
alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés
alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a
támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető
támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján
nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott
cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót,
valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe
vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági
jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások
kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Az Egyesület váltót, illetve más
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez
közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az
államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve
hitel törlesztésére nem használhatja fel.
Az Egyesületre irányadó beszámolási és
nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók.
Az Egyesület köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben
legkésőbb június 30. napjáig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a
nyilvánosságszámára elérhető módon közzétenni.
V/2. Az Egyesület képviselete
V/2/1. Az Egyesületet az Elnök
önállóan képviseli, az V/2/2. pontban foglalt kivétellel.
V/2/2. Az Egyesület bankszámlája
felett az elnökség bármely két tagja együttesen jogosult rendelkezni.
V/3. Az Egyesület megszűnése
Az
Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel
való egyesülését kimondja. Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra
jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
Az
Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére
kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról
a Közgyűlés dönt.
Egyesült közhasznú jogállásának megszűnésekor
köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására
irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
V/4. Az Egyesület vagyoni eszközei
Az
Egyesület bevételei elsősorban:
a) az
államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy
működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a
közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó
bevétel;
c) az
egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül
kapcsolódó bevétel;
d) a
tagdíj;
e) vállalkozási
tevékenységből származó bevétel;
f)
az Egyesület rendezvényeinek bevételei.
V/5. Az Egyesület pénzeszközeinek
felhasználása
Az
Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A
következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló
beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.
A
kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján
teljesíthetők.
Az
Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
Az
Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik.
VI.
AZ EGYESÜLET
FELÜGYELETE
Az Egyesület
működése felett a törvényességi felügyeletet a következő szervezetek látják el:
az adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás
felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy
önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott
támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti belső
ellenőrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés
tekintetében – a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség.
VII.
VEGYES ÉS ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK
A
jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári
Törvény-könyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989.
évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.
törvény, illetőleg a további
vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
Az Egyesület módosított Alapszabályát az Ipolydamásdon 2012.
szeptember 10-én a szabályszerűen összehívott és megtartott Közgyűlés egyhangú
határozattal jóváhagyta.
Az
Egyesület Alapszabályát a Budapest Környéki Törvényszéknek az Elnök
változásbejegyzés iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt
benyújtja.
|
Kelt:
Ipolydamásd, 2012. 09.10.
|
|
|
……………………………………………
Egyesület elnöke
|
……………………………………………
Egyesület titkára
|
|
|
|
|
……………………………………………
jegyzőkönyvvezető
|
